Hello
Tisztelt Uram!
Köszönöm, hogy megtisztelt bizalmával és a gyermekeivel kapcsolatos gyámhatósági eljárással
összefüggésben a segítségemet kérte.
A panaszbeadványában előadta, hogy 2017. május 12-én gyermekeinek édesanyja elköltözött Önöktől és
azóta egyedül neveli gyermekeit. Beszámolt arról, hogy az akkori lakóhelyük szerinti illetékes, Ajkai Család- és
Gyermekjóléti Központhoz (a továbbiakban: ajkai gyermekjóléti központ) fordult segítségért. Kitért arra is, hogy
az anyai nagyszülők felügyelt kapcsolattartás keretében jogosultak kapcsolatot tartani gyermekeivel a Veszprém
Megyei Kormányhivatal Ajkai Járási Hivatalának (a továbbiakban: ajkai gyámhatóság) határozata alapján. E
határozatot a Veszprém Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: a veszprémi kormányhivatal), mint másodfokú
gyámhatóság helybenhagyta. Véleménye szerint a gyermekekre nincs jó hatással a nagyszülőkkel való
kapcsolattartás, a gyermekek nem szeretnének a nagyszüleikkel találkozni. Mindezekre tekintettel a kapcsolattartásra
gyermekeivel nem jelent meg, e miatt meg is bírságolták. Leírta, hogy Ajkáról 2018. szeptember 20-án
Székesfehérvárra költözött gyermekeivel, így az ügyükben a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási
Hivatala (a továbbiakban: székesfehérvári gyámhivatal), illetve a Székesfehérvári Család- és Gyermekjóléti Központ
(a továbbiakban: székesfehérvári gyermekjóléti központ) lett az illetékes. Beszámolt arról is, hogy a székesfehérvári
gyermekjogi központ kizárása miatt jelenleg az ügyükben egy gárdonyi székhelyű gyermekjóléti központ az illetékes.
A panaszbeadványában sérelmezte a székesfehérvári gyámhivatal eljárását: véleménye szerint elfogultak
Önnel szemben és a gyermekeit megalapozott okok nélkül kívánják nevelésbe venni.
Mindenekelőtt szeretném Önt tájékoztatni arról, hogy az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI.
törvény (a továbbiakban: Ajbt) 18. § (1) bekezdése értelmében a biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint hatóság
tevékenysége vagy mulasztása alapvető jogát sérti vagy annak közvetlen veszélyével jár, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási
jogorvoslati lehetőségeket – ide nem értve a közigazgatási pert – már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
Ahogy arról már korábban tájékoztatást kapott, a panaszbeadványában foglaltak alapján megkerestem a
székesfehérvári gyámhatóságot és részletes tájékoztatását kértem. Az osztályvezető a levelében kitért a nagyszülői
kapcsolattartással, a gyermekek védelembe vételével és a nevelésbe vételi eljárásokkal kapcsolatos kérdésekre.
A nagyszülői kapcsolattartás szabályozása és annak végrehajtása kapcsán a megküldött iratok alapján az
alábbiak állapíthatóak meg. Az anyai nagyszülők és a gyermekek közötti kapcsolattartást az ajkai gyámhatóság 2018.
augusztus 17-én kelt VE-01/HAT/01466-11/2018. számú határozata rendezte. A szabályozás szerint a nagyszülők
felügyelt kapcsolattartás keretében voltak jogosultak kapcsolatot tartani a gyermekekkel, minden hónap második
páros naptári hetének pénteki napján 13.30 és 14.30 között, az ajkai gyermekjóléti központ hivatalos helységében.
Az ajkai gyámhatóság a döntésének indokolásában rögzítette, hogy a nagyszülők és a gyermekek közötti érzelmi
kötődés fenntartása kapcsán a gyermekek érdekében áll a nagyszülői kapcsolattartás rendezése. A nagyszülők
részéről nem volt megállapítható a gyermekek fejlődését olyan súlyosan veszélyeztető magatartás, amely a
gyermekekkel történő kapcsolattartás teljes mellőzését indokolttá tette volna. A felügyelt kapcsolattartás
elrendelésével – amelyet a nagyszülők szorgalmaztak végső kompromisszumként – a gyermekek számára
biztosítható, hogy biztonságos körülmények között történjen a kapcsolattartás lebonyolítása.
Ügyszám: AJB-2080/2020
Pilcz Róbert
pilczr@freemail.hu
–
2
Az ajkai gyámhatóság döntése ellen fellebbezéssel élt. A veszprémi kormányhivatal a korábbi döntést 2018.
november 5-én kelt VEC/001/00642-2/2018. számú határozatával helybenhagyta. A kormányhivatal álláspontja
szerint a nagyszülők pozitív hozzáállását jól tükrözi, hogy miután Ön ellenezte az egész napos, a gyermekek
elvitelével történő kapcsolattartást, végül ők maguk kérték a felügyelt kapcsolattartás szabályozását, hogy legalább
ilyen módon sor kerülhessen a találkozóra. A helybenhagyó határozat azt is megállapította, hogy mivel Ön és a
nagyszülők közötti kapcsolat konfliktusokkal terhelt, ezért indokolt a felügyelt kapcsolat fenntartása. Az átadásátvétel során a gyermekeket ugyanis esetleges negatív hatások érhetik az Önök közötti feszültségekből adódóan.
2019. január 7-én az illetékesség változása miatt a székesfehérvári gyámhatóság előtti nagyszülői
kapcsolattartás megváltoztatás iránti eljárás során arról nyilatkozott, hogy nem kívánja a gyermekeit kitenni a
nagyszülőkkel történő negatív találkozás hatásainak. A székesfehérvári gyámhatóság 2019. február 19-én hozott FE08C/GYÁM/180-7/2019. számú határozatával a nagyszülői kapcsolattartást szabályozó döntést megváltoztatta. A
megváltoztatott döntés alapján a nagyszülők minden hónap első páratlan hét szombati napján voltak jogosultak 11
és 13 óra között a gyermekekkel való felügyelt kapcsolattartásra a székesfehérvári gyermekjóléti központ épületében.
2019. február 27-én benyújtott kérelmében a nagyszülői kapcsolattartás felfüggesztését kérelmezte. A kérelmét a
székesfehérvári gyámhatóság a 2019. április 25-én kelt FE-08C/GYÁM/180-25/2019. számú határozatával
elutasította, mivel a nagyszülőknek – a kapcsolattartást szabályozó döntés és a kérelmének benyújtása között – nem
is volt lehetőségük kapcsolattartási jogukkal visszaélni, mivel ezen időszakban kapcsolattartásra nem került sor.
A nagyszülői kapcsolattartásokra visszatérően nem került sor, ezért a nagyszülők több alkalommal kérelmet
nyújtottak be a székesfehérvári gyámhatósághoz az esedékes nagyszülői kapcsolattartások végrehajtása iránt. A
székesfehérvári gyámhatóság a nagyszülői kapcsolattartás végrehajtása tárgyában született végzéseiben
megállapította, hogy Ön önhibájából nem tett eleget a kapcsolattartást rendező határozatban foglaltaknak, mivel
nem vitte el a gyermekeket a felügyelt kapcsolattartásra. Mindezek következtében több ízben bírsággal sújtották. Az
említett döntések ellen ismét élt fellebbezési jogával, amely kérelmeket a gyámhatóság elutasította.
Az előbbiekkel párhuzamosan 2019. augusztus 5-én és 2019. november 25-én ismét kérelmezte a nagyszülői
kapcsolattartás felfüggesztését. A székesfehérvári gyámhatóság e kérelmeit is elutasította. A Fejér Megyei
Kormányhivatal (a továbbiakban: fehérvári kormányhivatal) szintén elutasította a 2019. szeptember 16-án és 2020.
január 22-én kezdeményezett, a székesfehérvári gyámhatóságra irányuló kizárási indítványait.
A fehérvári kormányhivatal a székesfehérvári gyermekjogi központot a szolgáltatási feladatok nyújtásából
2019. október 8-án kizárta, mivel az Ön és a székesfehérvári gyermekjóléti központ munkatársai között megindult
peres eljárások miatt nem volt lehetséges az együttműködés. A nagyszülők kérelmére induló eljárásban a
székesfehérvári gyámhatóság a székesfehérvári gyermekjogi központ kizárása miatt, a Fókusz Szociális Szolgálat
Család- és Gyermekjóléti Központ (a továbbiakban: fókusz gyermekjóléti központ) kapcsolatügyeletét határozta
meg. A fókusz gyermekjóléti szolgálat 2020. március 26-án a kialakult járványügyi helyzet miatt arról tájékoztatta a
székesfehérvári gyámhatóságot, hogy 2020. március 16-ától kapcsolatügyeleti szolgáltatása bizonytalan ideig
szünetelt, a veszélyhelyzet megszűnésével a szolgáltatások újra elérhetőek lettek.
A székesfehérvári gyámhatóság álláspontja szerint Ön hosszú ideje akadályozza a gyermekek és a nagyszülők közötti
kapcsolattartást, a gyermekeket a nagyszülő ellen neveli, a nagyszülőkkel fennálló konfliktusaiba bevonja őket. E
magatartásával veszélyezteti a gyermekek érzelmi fejlődését és sérti a gyermekek és a nagyszülők kapcsolattartási
jogát.
A nagyszülői kapcsolattartással összefüggésben felhívom szíves figyelmét, hogy a Polgári Törvénykönyvről
szóló 2013. év V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:179. § (1) bekezdése szerint a kapcsolattartásra a nagyszülő, a testvér
és – ha a szülő és a nagyszülő nem él vagy a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy a kapcsolattartási
jogát önhibájából nem gyakorolja – a gyermek szülőjének testvére és szülőjének házastársa is jogosult. A
gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a
továbbiakban: Gyer.) 28. § (1) bekezdése is kimondja, hogy a gyermekkel való kapcsolattartásra mind a szülő, mind a
nagyszülő, mind a testvér, továbbá – ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan
akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja – a gyermek szülőjének testvére, valamint
szülőjének házastársa is jogosult. A Gyer. 33. § (2) bekezdése alapján a gyermek fejlődését veszélyezteti, ha a
kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett – jelen esetben Ön – a kapcsolattartásra vonatkozó
határozatban foglaltaknak önhibájából ismételten nem tesz eleget és ezáltal nem biztosítja a zavartalan kapcsolattartást.
A gyermekek védelembe vételi eljárásával kapcsolatban megállapítható, hogy az ajkai gyámhatóság a
gyermekei vonatkozásában. 2017. szeptember 7-én védelembe vételi eljárást indított az ajkai gyermekjóléti központ
jelzésére. Az ajkai gyámhatóság a gyermekeket 2017. november 8-án a VE-01B/HAT/0231-19/2017. számú
3
határozatával védelembe vette. A védelembe vétel célját a kialakult veszélyeztetettség feloldásának elősegítésére,
valamint a törvényes képviselő, a szülő nevelési feladatinak ellátásában történő támogatásában jelölték meg. A
védelembe vételt elrendelő határozatban rögzítette, hogy a gyermekek jelenlétében több alkalommal is bántalmazta
a gyermekek édesanyját. A lánya nyilatkozata szerint egy alkalommal őt is bántalmazta. A székesfehérvári gyámhatóság a
védelembe vételt felülvizsgálta, azt 2019. április 9-én kelt FE-08C/GYÁM/861-13/2019. számú határozatával
fenntartotta. A székesfehérvári gyámhatóság előtt jelenleg is folyamatban van a védelembe vétel felülvizsgálata.
A székesfehérvári gyámhatóság álláspontja szerint Ön nem biztosítja a kapcsolattartást a gyermekekkel való
kapcsolattartásra jogosultaknak, továbbá a gyermekeket édesanyjuk és a nagyszülők ellen neveli, így a gyermekek
érzelmi fejlődése veszélyeztetve van, amely alapján a védelembe vétel fenntartása indokolt.
A védelembe vétellel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmét a következőkre. A gyermekek védelméről
és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. § n) pontja határozza meg a
veszélyeztetettség fogalmát: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy
körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja
vagy akadályozza. A védelembe vétel a Gyvt. által szabályozott olyan hatósági intézkedés, amelynek az a célja, hogy
a veszélyeztetett helyzetben levő gyermek – segítséggel – továbbra is a saját családjában nevelkedhessen, a védelembe vételi
határozatban pedig a gyámhatóság – egyebek mellett – kötelezheti a szülőt és a gyermeket különböző szolgáltatások
igénybe vételére, magatartási szabályok betartására. A védelembe vétel nem érinti a szülő felügyeleti jogát. A
védelembe vétel nem egy állandó jelleggel fennálló intézkedés, hanem annak indokoltságát a gyámhatóság hivatalból
legalább évente, illetve a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére bármikor felülvizsgálja. A megszüntetésére
akkor kerül sor, ha a gyermek családban történő nevelkedése védelembe vétel nélkül is biztosítható.
A gyermekekkel kapcsolatos nevelésbe vételi eljárást érintő iratanyagából megállapítható, hogy a
székesfehérvári gyámhatóság 2019. március 26-án – a székesfehérvári gyermekjogi központ javaslata alapján –
hivatalból eljárást indított a gyermekei nevelésbe vételével kapcsolatban. A székesfehérvári gyermekjóléti központ
környezettanulmánya kapcsán újabb veszélyeztető körülmények merültek fel. 2019. március 6-án esetmegbeszélés
összehívására került sor, amelyen a jelzőrendszer tagjai beszámoltak arról, hogy Ön a gyermekeit lelki terrorban
tartja, bántalmazza. Elszigeteli őket az anyai ági hozzátartozóktól, bevonja őket a konfliktusaiba, továbbá olyan
személyes ügyeibe, amelyek nem tartoznak a gyermekekre. Nem megfelelő nevelési módszereket alkalmaz.
Mindezekkel veszélyezteti a gyermekek egészséges testi, lelki, érzelmi, erkölcsi fejlődését. A székesfehérvári
gyámhatóság az eljárást lefolytatta, melynek eredményeként 2020. január 21-én meghozott FE-08/GYÁM/1668-
42/2019. számú határozatával a nevelésbe vételi eljárást megszüntette.
Az osztályvezető hangsúlyozta, hogy a nevelésbe vétel elrendelésének feltételei jelenleg nem állnak fenn.
Kitért ugyanakkor arra is, hogy amennyiben a gyermekek veszélyeztetettségét a védelembe vétellel nem lehet
megszüntetni, illetve a védelembe vételtől eredmény nem várható, továbbá a gyermekek megfelelő
gondozása a családon belül nem biztosítható, a Gyvt. rendelkezései nyomán elrendelhető a gyermekek
nevelésbe vétele.
A panaszbeadványait és a rendelkezésemre álló iratokat áttanulmányoztam, ennek nyomán a rendelkezésemre
álló információk alapján összességében a sérelmezett hatósági eljárások vonatkozásában alapvető joggal összefüggő
visszásság gyanúját nem észleltem, ezért eljárásomat jelen levelemmel további intézkedés nélkül lezárom.
Végül felhívom a szíves figyelmét arra, hogy Gyvt. értelmében a gyermekek védelmét ellátó szervek és
személyek mindenkor a gyermek mindenek felett álló érdekét szem előtt tartva kötelesek eljárni, de a családja
helyzetének mielőbbi rendezése érdekében fontos az Ön aktív együttműködése is az eljáró hatóságokkal,
intézményekkel.
Sajnálom, hogy a fenti tájékoztatáson kívül nem lehettem a segítségére, de természetesen a jövőben is
rendelkezésére állok minden olyan ügyben, amelynek vizsgálatára az Ajbt. feljogosít.
Budapest, 2020.09.14
A válaszom erre….
Tisztelt Uram!
Végig olvastam a levelüket. Az ajkai családsegítős láthatási időponthoz egy megjegyzésem lenne csak. Pénteki nap volt, ha jól emlékszem déli időponttal. A lányom Magyarpolány Nemzetiségi Iskolába járt. Onnan egész nap ki kellett volna, kérjem, hogy nagyszülőkkel találkozzon. Tanulást fontosabbnak véltem.
A székesfehérvári családsegítővel kapcsolatban több észrevételem is lenne.
- Nevelésbe vétel. Jelezték felém, hogy a nevelésbe vételi procedúra megkezdődött, de ha betartok mindent, akkor megszűnik. Felém a családsegítő azt jelezte, hogy megszüntették a nevelésbe vételit, holott az esetkonferencián is a nevelésbe vételt javasolták. Hozzá teszem, hogy csak a családsegítők. Pszichológus, tanárok, mindent rendben találtak velem kapcsolatban. A papírokból kiderült, hogy arra törekedtek, hogy engem rossz színben tüntessenek fel. Szexuális abózus, kiskorú veszélyeztetése, meg terrorban tartom a gyermekeim. Ha megnézik a bejelentéseket, akkor látható, hogy a nagyszülői irományokra alapoztak. Egy olyan irományra, aminek valóságtartalma nulla volt. Ajkáról látni azt, hogy én megrontom a lányom, vagy az, hogy verem őket, vagy már nem is tudom, hogy miket állítottak még… A családsegítő mindenbe bele kapaszkodott, amibe csak lehetett. Ezért is lettek kiváratva. Így azt, amit a Székesfehérvári családsegítő leírt, azt nem venném kézpénznek. A Székesfehérvári Gyámügy, meg ezekre a papírokra támaszkodik.
- Nagyszülői láthatás. Itt ön leírta azt, hogy egyszer sem vittem a gyereket láthatásra. Ezt cáfolnám. Kétszer is elvittem a gyerekeket. Az első láthatás. A családsegítő azt írta, hogy nem valósult meg a láthatás. Az én és az ügyvédem olvasatában megvalósult, csak nekik nem pozitívan. Ott a lányom közölte a nagyszülőkkel, hogy nem kívánja látni őket. Utána kétszer is telefonált sírva, hogy menjek értük. Második alkalom után mentem. Újra olvastam a jegyzőkönyvet, és a nagyszülői feljelentést. A családsegítőnek mondtam, hogy alkoholisták, és azt is, hogy a gyermekeim verték ők. És itt jegyezném meg, hogy nem a gyerekek füle hallatára. A nagyszülői papírba kapaszkodva írták a leiratot. A gyámügyes papír közt van az is, amit az anyjuk írt egy másik személynek, hogy kiskorában verte őt az apja, anyja, meg állandóan részegek voltak. Ez a papír meg van még? Ez egy képernyő mentés volt facebookról. Anyja, nagyszülője ellen való nevelés is írva volt. Ezt is cáfolnám, és ezt akár tanúval is tudnám igazolni, vagy a Gárdonyi családsegítővel folytatott beszélgetés ott is szóba került ez. Gyerekek anyjáról, és nagyszüleiről nem beszélünk itthon. Ezt is a kizárt Székesfehérvári családsegítő írt. Telefonba munkaidőben hívtam, ha történt valami, levelet kaptam gyámügytől, stb. Együtt működés. Én komolyan vettem. Azt hogy telefonba mit mondok egy családsegítőnek, ami kettőnk közt hallható szöveg, gyerek nem volt a közelembe, így ez az állításuk is megdőlni látszik. Nem beszélve az a beszélgetés, amit elküldtem önöknek a szexuális abózus és a többi dolog miatt. Hallható a válasza a családsegítőnek, hogy ő szinte bár mit leírhat, nem tartozik magyarázattal, nem köteles megmagyarázni, hogy mit miért tesz. Így azt is igazolni látom, hogy a papírok, ami velünk kapcsolatba íródtak, mind koholmány. Ezek miatt is egy új vizsgálatot kérelmeznék. Volt egy másik láthatási nap, arra elvittem őket, az ügyvédem tanácsára. Azon ők nem jelentek meg. Arról nem tudom, hogy készült e feljegyzés. Ha én elviszem, és nem jelennek meg, de a mi hétvégénket tönkre teszik, az rendben van. Viszont ha én nem viszem őket, akkor büntetnek. Arról, amikor nem voltak ott, arról is van felvételem. Hogyan viselkedtek velem, lekezelően, stb. Akik ilyen pozícióban dolgoznak, őket is pszichológiai vizsgálatnak kéne alávetni őket. Alkalmassági vizsgát tenni.
- Védelembe vétel. Erről is írtam már sok mindent. Most lett volna a tárgyalás, de nem tudtam elmenni, munka miatt felvételen voltam. Jeleztem feléjük, de a gárdonyi családsegítőből sem lett volna ott senki. Most a lányommal új időpontot kaptunk. Remélem, nem jön közbe semmi. A tárgyaláson el tudom mondani, hogy a gyerek családban növekszik, van tiszta ruha, élelem, iskolában jól tanul. A vonatkozó törvények miatt már nem szükséges a védelembe vétel fenn tartása.
Gárdonyi családsegítő. Velük telefonon szoktunk inkább értekezni. Talán két alkalommal vontak kint a lakáson. Velük beszélgettünk. Szó volt arról, hogy a lányom mit mondott a páromnak, hogy a fiam anyunak szólítja a párom. Amikor velük beszélgettünk, akkor a gyerekek a másik szobába voltak. Szóval itt is igazolható, hogy nem beszélünk degradálóan a gyerekek anyjáról, nagyszüleiről. És erre a párom a tanú, de őt eddig gyámügyön egyszer sem hallgatták meg. A gyerekek anyja 3 éve nem érdeklődik a gyerekek iránt. A gyámügyön bemutattam a gyerekeknek vett telefonszámot, telefonhívás le fotózását. A gyerek elérhető, de a lányom mondta, hogy a nagyszülő számát tiltó listára rakta. Tudom ez akár ellenem is fordítható, de ezekről a gyámügyön a mostani meghallgatáskor is beszámolt.
A Hintalovon Alapítvány az talán, aki a leírtakra azt írja, hogy egyet tud velem érteni.
„Nagyon sajnáljuk, hogy gyermekei ilyen nehéz helyzetnek vannak kitéve. Abszolút érthető az is, hogy szülőként meg szeretné védeni gyermekeit attól, hogy további hasonló bántalmazó helyzetnek legyenek kitéve a nagyszülői kapcsolattartások alkalmával. Korábbi leveléből látjuk gyermekei életkorát. Az életkor tekintetében a 776/2008. számú polgári elvi határozatában a Kúria kijelentette, hogy bár az eljárás peres feleinek gyermeke „még nincs ítélőképessége birtokában, (…) tehát véleménye ügydöntő jelleggel nem bír, azonban e kérdésben a véleményét a korára, érettségére figyelemmel tekintetbe kell venni, érzelmi kötődésnek ugyanis ebben az életkorban is jelentősége van.” A fentiekben leírtak, továbbá a vonatkozó jogszabályok szerint tehát minden gyermeket – korára és érettségére tekintettel – bármely őt érintő ügyben meg kell hallgatni, és véleményét figyelembe venni az őket körülvevő felnőtteknek, és természetesen a hatóságoknak is döntéseik meghozatala során. Így van ez minden kapcsolattartást érintő intézkedés esetében is. Abban abszolút meg tudjuk Önt erősíteni, hogy nagyon helyesen cselekedett, amikor meghallgatta gyermekeit, és figyelembe is vette az általuk megélt tapasztalatokat, továbbá felfigyelt a náluk jelentkező további érzelmi és fizikai tünetekre, melyek a nagyszüleikkel való találkozások során (illetve azokat követően) jelentek meg. Gyermekjogi megközelítés szerint fontos, hogy a gyerekek értsék a kialakult helyzetet, és életkoruknak megfelelően véleményt nyilváníthassanak.”
Véleményüket több fórumon is kinyilvánították. Viszont az akaratukat éppen a hatóságok nem vették figyelmükbe. Így a kiskorú veszélyeztetése éppen a hatóságoknak köszönhető.
Itt vagyunk hatan, élnénk boldogan, ha engednének. A gyerekeim rendes családi körülmények közt élnek, nincs veszekedés, tanulunk a gyerekekkel. A lányom iskolájából most kéne egy jellemzést kérni, hogy a nyári szünetben is mit csinált. Tanultunk, hogy a helyesírása jobb legyen, az Egri csillagokat már kiolvasta. Eddig az iskolában jól teljesít.
Ezért az Önök helyében nem alapoznék olyan papírokra, mint a Székesfehérvári családsegítő, vagy a Székesfehérvári gyámügy. A gyermekem meghallgatása odafigyeléssel, és akaratának a tiszteletben tartásával, a párom esetleges maghallgatása. Ezek mind olyan információval bírnának, ami a kapcsolattartás megszüntetését eredményezhetné. Azon kívül a felfüggesztést már Bíróságon megtámadtam, és a pótlapon 4 embert idézek be tanúként. Akiket a gyámügy nem hallgatott meg személyesen.
Ha mód és lehetőség van az igazamat alátámasztó (például a nagyszülő alkoholizmusát bizonyítandó utána járás Ajkán, Csingerben rákérdezni emberektől, hogy milyenek is. 80% biztos mondaná is, hogy alkoholista. Napi szinten kocsmába jár, Fotóval tudnák igazolni. Nyomozni kéne). Egy ilyen esetben mindig az jön ki, hogy az ember el akarja záratni a rokonoktól a gyereket. Azt nem is vizsgálják, hogy netán igazam van.
Ezek miatt egy szélesebb körű vizsgálatot kérnék, ha erre lehetőség van. Vizsgálni kéne a családsegítők alkalmasságát (pl. azt is nézni, hogy más ügyben hány gyermeket is vettek nevelésbe,(jó üzlet Molnár F. Árpád a Híraréna szerkesztője, vele élő adásban beszélgettünk erről). Továbbra is, ami velünk történik, az megy ki a blogomba, nyilvánosságot, ahogyan tudom, bevonom, és mindenféle segítséget szívesen fogadok. Visszatérve a beadványomra. Vizsgálni kéne a családsegítőt, a gyámügyet is (itt eljárási hibát vétettek, ezért új eljárás volt), így az ő szakértelmüket is megkérdőjelezem. A kizárási kérelmem a gyámügyet illetően az is fura volt, mert az vizsgálódik az ügyben, akit ki akar záratni az ember. Viszont ezután kijön az, hogy eljárási hibát vétettek. Nos így a kizárási kérelemmel kapcsolatban is vannak aggályaim. Akik nem szabályszerűen járnak el, hogyan is várjam el saját magukkal szembeni eljárást illetően.
A lényeg ezt a rendszert és a benne dolgozókat felül kéne vizsgálni.
Várom a válaszát, üdvözlettel Pilcz Róbert
Mára ennyi…..
