<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Családi élet a gyámügy nyomása alatt</provider_name><provider_url>https://pilcz.cafeblog.hu</provider_url><author_name>pilczr@freemail.hu</author_name><author_url>https://pilcz.cafeblog.hu/author/pilczrfreemail-hu/</author_url><title>Nyilvánosság</title><html>&lt;p style=&quot;text-align: center&quot;&gt;Hello&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ahogy szoktam leírom ide magamnak a történéseket. Ma beszéltem a családsegítővel, de lassan már azt kell mondanom, hogy család hátráltató.  Kérdeztem, hogy van e valami. Erre jött is a válasz, hogy megkapta az értesítőt a kapcsolattartásról. Minden baj volt neki amit csináltam, nekik már semmi se jó. Kezdődött azzal, hogy a gyerekek kiszálltak a kocsiból, és bementek a családsegítőbe, de az nem az az iroda volt, hanem az ottani hölgy át kísérte a gyerekeket az út túloldalára. Nem én vittem be oda őket. Első probléma. Második, hogy a lányomnál telefon volt. És azon hívni merészelt. Jön még kötöszködés.... Állitólag a lányom visszahúzta a fiam, hogy ne menjen be a nagyszülőkhöz. Most kérdeztem a lányom, hogy volt e ilyen. Elmondta, hogy mászkált a szobába, és a Hunor utána akart menni, azt hitte ki megy az ajtón. Mondta, hogy nem megyünk. Akkor ez is kiforgatva. Jusson eszünkbe az a játék, hogy súgok valamit, és 10 emberen átmegy, hogy mi jön ki a végére. Megint jött a szokásos fenyegetés, hogy nevelésbe vétel, és hogy én mit művelek a lányommal, hogy psziho mókushoz kell mennie. Minden szakértő ezt mondja. Ott volt a szerdai vizsgálat, ahol a gyerek befut hozzám, hogy nem hagyják őket békén, azt hiszem volt valami rendőrségi fenyegetőzés is a részükről, mondjuk ez zavaros nekem. De barátok ismerősök, akik tudják mi volt, nekem és a gyerekek viselkedésének adnak igazat. Furcsa módon , ha egy anya neveli egyedül, és nincs apuci a képbe, vagy nagyszülő, de akkor is felnőnek. És normális ember lesz belőlük. Ha nevelésbe vennék őket, akkor a kicsiny lelkük nem sérülne? Millió kép bizonyítja, hogy boldogan tudunk, tudnánk élni, ha hagynának. A fiam napi szinten bújik hozzám, kell a megerősítés neki, hogy szeretem, mondom is neki, éreztetem is. Szerdai incidens után másnap az oviban jött a telefon, hogy megint dührohama van. Ezt mondtam a családsegítőnek. Válasz volt előtte is ilyen problémája. De hiába szajkózom, hogy az ovónő is igazolja az állitásom, hogy lenyugodott, elvolt az oviba. Történt valami (ez volt az az időszak, hogy elmondtam a gyereknek, hogy találkozik nagyszülővel), azután megint napi szinten dührohamok. Vagy, hogy anno a buszon a szemére húzta a sityakot, az ovónő, kizárja a külvilágot a gyerek. A családsegítő.....emlékszik erre, de ez akkor volt, amikor én ott voltam. Mindenre meg van a válaszuk. Én mondhatok bármit. Csak rosszul tudok kijönni. Én vagyok az aki elzárom a rokonoktól, milyen ember lesz belőle ha felnő, milyen család modell lesz, stb. Így milyen felnőtt lesz, ha olyat kell elviselnie akit nem akar. Ha a múltat akarom felhozni, egyből le vagyok hurrogva. Az a múlt, de a viselkedés valamiből fakad. &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A lényeg, hogy ezek ellenére próbálom őket nevelni. &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Nyilvánosság..... Mivel nem tudok már mit kitalálni, így próbáltam irogatni Házon kivül, Fókusz, Sváby, Jakupcsek, de eddig mindenki elutasított, vagy válaszra sem méltatott. Egyenlőre nincs dráma, majd ha a fiam, lányom sír a kamerák előtt, majd akkor érdekes leszek. Akkor, ha nevelésbe vennék őket, az mivel is lenne jobb nekik? Azzal a lelkük nem sérül? Szeretetben élünk. Minden gondolatom a két gyerek, megyünk pecázni, pancsizni, mindent amit tudok megteszek értük, ismerőseim...nagyon jó apa vagy. A mostani vizsgálaton a szakértő kérdést tett fel, válaszoljak mi is jut eszembe. SZEX.....lényegtelen. Ezt válaszoltam. Többnél gyerek gyerek, gyerek... Itt a helyi tévét is felhívtam, talán lesz belőle valami. Kell a nyilvánosság, mert félek, hogy elveszítem őket. Ha nyilvánosság lenne, talán leszállnának rólam, állandóan azt érzem, hogy férfi az nem szülő. Anya lennék, akkor így kell ezt csinálni... Ők a nagytudásúak, akik 2 perc alatt megmondják a tutit. Én aki napi szinten vagyok velük, én nem tudok semmit. Én teszem őket tönkre, még véletlenül sem a gyámügy a jogokkal, paragrafusokkal. A gyermek érzelmi világa az smafu.  Nekem ők a mindeneim. Próbáltam sztárügyvédet, de azok elutasítottak. Ha itt lenne egy műsor, lehet lenne ügyvéd is aki bevállalna, sajna nem tudom megfizetni az ügyvédet, örülök ha az albit, és a számlákat ki tudom fizetni. Segélyért is mennem kell majd. De élnénk boldogan. &lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>