<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Családi élet a gyámügy nyomása alatt</provider_name><provider_url>https://pilcz.cafeblog.hu</provider_url><author_name>pilczr@freemail.hu</author_name><author_url>https://pilcz.cafeblog.hu/author/pilczrfreemail-hu/</author_url><title>Gyámügy folytatása</title><html>&lt;p style=&quot;text-align: center&quot;&gt;Hello&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Mai nap megint hivatal munka után. Ez már kezd rutinná válni. Családsegitő, gyámügyre rákérdeztem. Nem sokat segitettek benne. De nem az a fajta vagyok akit el lehet taposni , ebben már benne vagyok. A lányom reggel majdnem neki ment a nagyannyának. Nagyon ki van bukva rájuk. Az a bizonyos szeretet, amivel csak ártanak.... Felfogni képtelen barmok. A gyámügyet is hívtam, ott azt mpndta a faszi, hogy bukhatok, ha nem teszek ennek eleget. De kérdeztem, hogy ha a gyerek ott is elmondta, hogy szarik rájuk, akkor mit erőltetnek. &lt;br /&gt;Térjünk vissza a családsegitőbe. Meg lett az összes papír, ami miatt mentem. Lesz a Bíróságra is majd egy köröm emiatt. Le kell adni a papírt majd. Két család nem ment a cuccért na azt megkaptam. Az a hajléktalanos zsák az a nagy, olyat kaptam. Az tele lett mindennel. Megint van ananászom, hétvége kinai lesz. Ide tartozik még, hogy az űzenőfalon találtam egy hirdetést, gyerekjogi képviselő, doktor akárki, és telefonszám e-mail cím , minden ott van. Le is fotóztam, és hívtam is. Akkor nem vette fel.&lt;br /&gt;No elindultunk a buszhoz. Amire a megállohoz értünk volna, volt kis idő még és így játszótér lett belőle. A kátszótérről hivtam megint az ügyvédnőt. Felvette. Bemuzatkoztam és elmondtam mi volt, és mi van. Kaptam segitséget, hogy mit is lépjek meg a fellebezésemben. Igazságügyi pszihiátriai vizsgálatot kell kérnem, és ott majd a gyerek megint elmondhatja sokadszorra, hogy mi is a helyzet. Utána mentünk a buszmegálloba. Szerencsétlenségemre a volt anyósjelölt a könyvembe majd Emerencia lesz a neve, ott ált. A fyerekek kikerülték. Jött a busz felszáltunk. A szokott helyre leültünk. Felszállt a drága, és mint aki úgy véli nyert, megsimogatta a lányom arcát, fejét. Na erre a lányom az a harag, gyűlölet ami abbol a hangból kiérződött. Hagyjál már békén, fennhangon mondta. Hallhatták is mások is. A fiamnál is próba, na nála is..... Hagyjál már békén....ennek mondjuk ami utána jött nem örülök &quot;hülye&quot;. Utána hátra ment. A töki elkezdett panaszkodni nekem, hpgy a mama nem hagyta békén. Na igy m ér ntünk haza. Otthon az uborkát beraktam a hordóba , ésa kaját megcsináltam. Ez már a napi rutin. A hétvége Sümegi vár, meg a fellebbezés megírása lesz.... Ennyi&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>