Családi élet a gyámügy nyomása alatt

Hello

Szomszédok anno. Örüljünk eme csodás szocializmus remekének, a panel lakásnak. Beköltöztek, próbáltak élni, de nem mindig sikerült. A közös Bőhm csesztetve volt sokszor a Sümeghy Oszkár opera énekes miatt. Ha rázendített a földszinten is hallották. De napközben kiengedhette a hangját, nem volt csendháborítás. Ez a panel gyönyöre. 

Itt ezt élőben nap mint nap át kell élnem. Együtt kell élnünk. El kell viselnünk egymást. De aki alattam él, azt már szivem szerint kinyiffantanám. Amit művel az már sok. Napközben ha itthon vagyunk, mászkálunk, nem futunk, vagy beszélgetünk, nem ordibálunk, és ha a gyerek nyitott ablaknál nevet, az már alattunk ordibálásra ad okot az erkélyen keresztül. Vagy ami a minap is volt, feljött. A gyerekek jöttek, hogy kopogtatnak. Amire kimentem már fordúlt a lift felé. Nem álltam le vele veszekedni. Az ilyen embernek nem ilyen lakás való, hanem az erdő közepén egy mézes kalács házikó. Ha falun lenne, akkor az ugató kutya miatt raplizna? Vagy a reggeli kakas szóra is veszekedne a kakas gazdájával? Megnéztem, Ez reggel 6-22.00-ig 40 dB (decibel) , ez beszélgetés, rádió hallgatás, kb ez a szint az. Ha vesszük azt, hogy van köztünk beton, szivacs, szalag parketta, akkor ez mennyi lehet lent? De vén marha, és nincs jobb dolga, mint hogy ez zavarja. Ha nála hallottam bulit, vagy hangos tévét, nem szóltam neki. 

Mit tud az ember tenni. Albérlet. Meg kell védenem magam. A tulaj hívott, hogy az alattam lévő szomszéd megszerezte a számát, és felhívta, hogy hangoskodunk, ordibálunk, és a legszebb, hogy részegek vagyunk.  Ezután azonnal leírtam ami történt, és elküldtem a rendörségnek feljelentés zaklatás, rágalmazás miatt. Nem vagyunk alkoholisták, a tulaj mellettünk, csak nem szeretne bíróságra járni. A poén az, hogy a mellettünk lévő falszomszéd egyszer nem jött eddig, hogy hangosak vagyunk, pedig az is egy öreg. A másik a haver, ott is van gyerek. Az alattam lévő szomszédot már ő is elkapta. Vele is szórakozott. Előttünk. Lassan már én is ezen gondolkodom. Nem vagyok agresszív, bár az ex a bíróságot erről akarta meggyőzni, sikertelenül. Na szóval a feljelentést megtettem, remélem leszáll rólam végleg. Egy már régebben is volt, a nyugi eddig tartott. Most megint, aztán befogja a pofikát. Ez a panel, el kell fogadni, hogy laknak körülöttünk. Ha “fingok” a harmadik szomszéd mondja, hogy egészségemre……..

No most ennyi……megyek a dolgomra, Ogre kiáltások nem lesznek továbbra sem……

Hello

Folytatom a sort. Mi is volt régen. Anyámnak volt egy nővére. Alkeszos volt az is. Volt két lánya. Meghalt. Az apjuk elvett egy Sajószentpéteri yetit. Fél méteres szőrben élt. A lányokat verte. A nagyobbik unoka tesóm elköltözött Miskolcról Pestre, és luxus kurva lett. Kertészeti suli volt, büdös volt a munka. A másik unoka tesó is elköltözött onnan , ment kóterba inkább. A nővér képzőt elvégezte. Nyaranta velünk élt az egy szobás lakásba öten. Egy fiú miatt öngyilkos lett, gyógyszer. Nővérin kizáró ok. Anyám kapcsolatai révén elsimitva. Viszont én szúrtam ki, hogy öngyilok van, az életét nekem köszönheti. Erre majd visszatérek, hogy miért is írom az előzményeket.

Mivel munka ’97-ben nem nagyon volt, felköltöztem Pestre. A luxus k. -nál laktam. Közben ő összeházasodott egy volt kuncsaftjával. Egy némettel. Jó nyugdíja volt. Vettek abban a házban egy lakást. Azt én kibéreltem. Fizettem azért. Volt egy exem, az is alkeszos volt. 4 évig húztam vele. Közben anyám meg halt. Rá két hétre az unokatesó kiborult a kádból, totális agyvérzés, azonnal elhunyt. Erre hívott a másik unokateso a nővérke, hogy menjek át hozzá, beszélni akar velem. Ott volt egy ügyvéd haverja vele, előtte kellett tennem egy kijelentést, hogy mikor költözök ki. Ami határidőt megadtam, akkora nem sikerült másik albit találnom. Ki akart rakni az utcára. Mondtam hol aludjak? Mondta, hogy aludjatok a Suzukitokban. Ezért irtam az előzményeket. Akinek ilyen rokonsága van, annak minek ellenség? Nekem ez jutott. Ezzel a kedves nővérrel is befejeztem a kapcsolatot, ez is halott számomra. Évek múlva Pesten a Király utcába találkoztam vele….. Robi te vagy az? Vigyorog rám. Én meg elmentem mellette. Akkor már a lányom meg volt. 

ytehát összegezve, nem mindig nyerő a rokon. Barátok legyenek. Azokat az ember maga választja, és mem a vére miatt, kötelező szeretni……Ennyi

Helló

Most nem az unalmas gyámügyről csacsogok majd. Jobb lenne élő adásban, de most nagy a hangzavar :). 

Előzmény. Anno imádtam a tesómat. Lány volt. Ahogy lenni szokott megzavarta az agyát a fütyi. A fősuliban gyógytornász szakon tanult. A fütyi akinek csak nyolc elemije volt, és mentő soförként dolgozott, kijelentette a tesómnak, hogy vagy ő, vagy a suli. A tesóm a fütyit választotta. A sulit ott hagyta. Ezt nem tudtuk elfogadni, veszekedés ebből. Erre anyám gyógyszerét benyalta. Anyámmal vittük korházba, megmentettem az életét. Másnap mentünk érte, veszekedés volt, nem engedték ki. Másnap mentünk érte, erre ért a meglepi minket, hogy a vőlegénye elvitte. 3 hónapig semmit nem tudtunk róla. Aztán bejött anyámékhoz. Én akkor 12 órát dolgoztam. Nagy felújítás a hengerdébe. Fekete voltam ahogy haza értem. Otthon fürödtem. Kocsival jártam dolgozni. Ahogy beléptem a lakásba a tesóm nekem esett. Hogy mondhattam azt, hogy örülünk,. hogy meg szabadúltunk tőle, stb. Én csak értetlenül néztem. Az a család lételeme a hazudozás, bevette. Én mondhattam bár mit. Nem hitt. Erre akkor annyit mondtam, hogy testvér megszünt létezni a számomra. Ha meglátom az utcán, kikerülöm. Az anyai lakásba nem tilthatom ki, mivel a gyereke anyámnak ő is, de ne szóljon hozzám. Számomra halott. Ezt azóta is tartom. Lett három gyereke,  néha szeme alatt monokli. Anyámhoz mindig akkor ment be a purdéval, amikor nyugdíj nap volt. Anyámat lenyúltra akkor. Én már akkor Pesten éltem, és ilyenkor hó végén jött anyámtól a kérés, hogy küldjek le neki pénzt, mert elfogyott. Mondjuk a tesót ez nem érdekelte. Rokkant nyugdíjból és alkeszos apai pénzből élni nem volt épp felemelő.  Őt nem érdekelte. Én postán küldtem a kétezres évekbe havonta 5-10000 Ft-ot. Erre ugye jött a plusz postai díj. Most le is írom, hogy miért is írtam ezt le most.

A párom a tudtom nélkül írt a tesónak, hogy a lányomnak kéne az apjáról, és a nagyanyjáról képek. Anno én már kértem. Jött a válasz hagyjuk őt békén. Ezután beindúlt a zuhatag a tesó részéről. A párom mutatta, hogy mit írt, hát van zavar a fejében rendesen. Én valami ékszerre zummoltam az anyám halálos ágyán, és emiatt kapott infarktust. Ha most arra gondolok, ami az anyámnak volt egy gyűrűje, ami alpaka, gyöngy, és anno kis brillek voltak benne. Anyám anno örökölte. Amikor anyám meghalt, akkor az unokatesóm gyúrt rá, és az apámtól megvette, ez ment a temetésbe. Tehát nem én voltam. És nem amikor még élt. Lent voltam az exemmel, amikor korházba került, a lakásból majdnem kirúgtak éjszaka, hogy ne aludjak a lakásban, amit mondhatni én fizettem. A temetésen is csak én voltam aki sírt. Állítólag volt olyan, hogy felrúgtam a gyerekét. Hozzá nem értem. A lényeg írta a páromnak a sérelmeit. És azt kapom amit én adtam. A képek nem is annyira nekem kellett volna, hanem a lányomnak. Erről jut eszembe, a párom mutatta a lányomnak, erre csak annyi volt a válasza, hogy nem különb ő sem, mint az apa. Így nézve nem. De ahogy mondani szokták az ember a rokonait nem válogathatja meg, csak a barátait. Vissza emléksztem arra, amikor anyám meghalt, akkor nagyon akart békülni, megstzünt a fejős tehén. Kellett volna a következő. Ahogy írta, hogy én voltam az apám kedvence. És én kaptam meg mindent. Erre csak annyit, hogy ez sem igaz, a kocsi lehetett a nevemen de a kocsi családi kocsi volt. Ő meg kapott dolgokat. Írt még a fél tesókról. Nekem azok fontosabb volt, mint ő. Az ismeretség fél évig tartott. A két fél tesóból az egyik a fiatalabb az azt mondta az első találkozáskor, hogy hány féltesója van még az országban…… Így azzal a féltesóval annyi is volt. Nem eröltetem magam rá senkire. A másik is megbántott, aztán vele is abba maradt a dolog. Úgyhogy az infói nem voltak teljesek. 

Ezek után jött még egy infó, hogy időközben, az apám meghalt. Mondjuk ez a része a számomra nem sajnálatos hír. Eltemette, a ház ott áll üresen, stb. És a szövegét zárta a régi nevemmel, és a születési dátummal, és, hogy ő mondja a tutit. Mondjuk ebből a maszlagból csak az volt a számomra a jó hír, hogy az apám vizszintbe került. 

De a lányom ahogy mondta, ugyan olyan a hugom, mint én. Kicsinyes. A lányomon veri el a port, nem rajtam…..

Ennyi…..

Hello

Helló

Ez a mostani helyzet nehéz. Mindenkinek. A kirúgás után jó, hogy az ember eltöri a farát, és emiatt kivágják…. 1 hónap munkanélküli, és utána semmi bejövő kereset, mármint nekem.  Mondjuk más megoldás nem is lett volna, valakinek a gyerekekkel itthon kell lennie. Így beadványok sokasága elkészítve és beadva. Beadtam a rendszeres gyermekvédelmit, számlákba besegítőt, és van egy egyszeri segély, és a kormányablak felé az aktív korúak ellátása.  Ezen kívül a részemre családi van, és a gyerektartás. Mondjuk akkor sem lennénk nagy kakiban ha ezek nem lennének, de ami járhat azt kiharcolom. Egy kereset van, abból ki lehet jönni nehezen. 

Gyámügytől jött a levél, huszadikán gyámügyön megjelenés a lányommal. Új eljárás. Ott lesz anyuci is meg a nagyszülő. Erre meg a lányom nem megyek el. Vinnem kell sajnos. Viszont a jogvédő egyesület írásával megyek. Ők is azt mondják, hogy ezek dilettánsok. Példa erre az eljárás. Eljárási hiba volt. Most újból papír munka. A lányom mondhatja, hogy nem akar velük találkozni, ki fogják hozni, hogy kell, szerintem. De indúl újra fellebbezés hegyek stb. Utazhatnak ide, ha ez kell nekik.  Tudom mindig én vagyok az aki ellene nevel. Bocsánat, ha a gyereknek van saját véleménye. A mi vizsgálatunk is ezt mutatja. Mint Amerikába, ők hozzák az ő bugyuta pszicho mókusait, az kihozza a szokásosát, gondolom mindenkinél ezt hozza ki, csak a neveket írja át, a mi mókuskánk meg mást hozott ki. Ezt a papírt is beadom majd. Nehéz ez az egész, de a lányom tegnap a páromnak, hogy szeretlek, és maszírozta a vállát, nekem ezt nem csinálta a pici lányom….. A fiam anyunak hívja, kell ezeknek bele kaksizniuk? Próbálok egy családot fabrikálni nekik, akik foglalkoznak velük, sőt szeretik őket. Ez megvan jelenleg. 

Karantén ….. gyerekek itthon. Egy idő után megőrülnek a bezártságtól. Kiviszem őket pecázni, ott futkározni is tudnak.  Általában egy nap itthon, másnap délután ki a tóhoz. Én peca, a lányom is ha akar, a fiúknál pár perc. Viszont tegnap előtt jó poén vot. Bedobtam kárászra nekik. Erre …..” (Huni) KIHÚÚÚÚZTA ÁDIIIII….. (Ádi)…. Tényleg ki van húzva…… Mi legyen? ….Oda nézek a damyl feszes, …..mondom vágj be neki……Ádi botot felemeli, huuuu ez nehéz….. mondja. Átveszem, húz rendesen,l nagy ponty. Tekerem egy darabig, utána szakad a horog. Utána vettem észre, hogy valamelyik gyerek a féket max betekerte. Ma is megyünk ki, nagy az ováció. Menni akarnak, mindenki pecázni akar. Pontyot akar fogni. Ez van nálunk. Délelőtt tanulás, délután meg kimegfyünk, hogy kieresszük a gőzt. A lkényeg, hogy itt a két saját, de ott a két másik is, és megvagyunk. Én nekem napközben itt a négy gyerek. Főzök, tanulok velük, és délután kiviszem őket a tóra. Ez vol.t a fényezés. Csak ilyenkor eszembe jut anyuci, ki is járt jobban? A napi szar nekem jutott. Más meg szórakozhat. De ezt a terhet szívesen vesztem. Este puszi jó éjt stb. Ölelések, szeretlek apa, ezek jó dolgok. Bár a lányomnál már előjöttek a vissza pofázok időszak. De nem én vagyok az aki rosszúl jár. Van bünti, ha kell…. És nem verésre gondolok. :).  No indulunk pecázni…… Helló