Hello
Nos mai nap kissé sűrűre sikeredett. Reggel suliba vinni a gyerekeket, utána hazajönni, hagyni aludni a párocskámat. Közben az ebédet csináltam. Sült oldalas, krumpli püré, és párolt káposzta. Jó lett. A párocska is evett, utána a lányom is haza jött, ő is beebédelt belőle. Közben a párocskám nagy fia is üzengetett, hogy a bérletet meg vette e neki, mikor viszi ki neki. Megmutatta, kérdeztem, hogy írjak én neki? Írtam. 24 éves fiú már lehetne önálló. Itt van 4 gyerek akivel foglalkozni kell, háztartási munkák, most éjszakás, és délután meg szülői is. A fia szeret durmolni, kiszolgáltatni magát. Jött is a válasz, hogy ő is a gyereke. Ez ok, de nem csicska. Hogy ő csucsukálni tudjon, meg bulizni, ezért ne az anyja ugráljon már…. Ezután elmentem a két gyerekért a suliba, és az oviba. Össze szedtem őket. Hazajöttünk, ők is ettek. Közben megjött a párom anyja, és ő volt az aki vigyázott a gyerekekre, míg a szülőin vagyunk.
Szülői értekezlet. A táblára kivetitve, végíg mentünk a tantárgyakon, mit kell tennünk, mit csinálnak. A szülői minden esetre érdekes volt. A szülői után maradtunk. Négy szem közti beszélgetés, nem közösen mindenki előtt. A fiamnak most volt egy kisebb dührohama. Megfigyeltem, hogy frontra érzékeny, méghozzá hidegfrontra. Itt nem voltunk a viselkedésére reagálássaal egy véleményen. Akkor lefogták a kezét, és szabadulni akart. Arra fogták, hogy kiszaladhat az utcára, stb. Én amikor ez volt, akkor leguggoltam és két mondat után le is nyugodott. Normális embernél is, ha lefogják, szabadulni akar. A párom fia, azzal nincs gond, megcsinál mindent. A fiamnak határokat kell szabni, és ezeket itthon is alkalmazni. Eddig is alkalmaztuk, ezzel újat nem mondtak. A fiam akaratos is. Ezt tudom. De itthon ezt rákérdezve kezelni tudom. Akkor nem csinálom meg…. mondja. Rákérdezek, hogy ez bejött egyszer is? Válasz nem. És utána megcsinálja. A tanárnő mondta is, hogy mindig engem emleget, apa így, vagy apa úgy csinálja. Példaképe vagyok neki. Azt is mondta a tanárnő, hogy köszönjem meg a páromnak, hogy itt van. Foglalkozik a gyerekkel, stb. Ezt tudom, mondtam is. De ez vissza is működik. Én is foglalkozom az ő gyerekeivel. Dicsérjük a fiúkat, ne nyomjuk el a párom fiát a fiam miatt. Nincs szándékunkban.
Hazajöttünk, a nagymama lelépett, mi pedig a szokásos esti rutin következett. Vacsora, fürdés, alvás. Kezdte a fürdést a fiam. Közben bejött a párom lánya és a hátam mögé jött, és maszírozta a vállam. Nem kértem. Utána csak úgy kaptam egy puszit. Vigyorgott rám. Kiment, később vissza jött és megint kaptam egy puszit. Néztem nagyokat. Ment megint kifele, visszafordúl, és azt mondja, hogy szeretlek anya, és szeretlek Robi. Hoppáááá. Megkaptam a páromtól, hogy az apjuk ennyit nem foglakozott velük, mint én velük. Tudom szar ember vagyok egyesek szerint. De szerintem ez mást mutat. Ezután jött a fiam is, szeretlek apu, és jött a puszi, megölelt. Mondtam lehet menni aludni. El is felejtettem, hogy a lányom ma volt meccsen a KÖFÉM-ben, az U12-esek vezették be a Fehérvár csapatát. A lányom most kapus, és a két kapust ő vezette be a meccsre. Vége lett, és onnan az egyik csapattárs anyukája kocsival hozta haza. A kicsiknek este 8 a fekvés ideje, a lányomnak este 9. Ez is meg volt. Most a fiamnak mondtam is, hogy ha a hétvége jó lesz, azaz napos, és nem lesz szél kimehetünk pecázni, ha akarnak. A fiamnak ezért viselkedni kell a suliban, a lányom meg szombaton tanúl ezerrel, hogy vasárnap kivigyem pecázni. A lányom edzése miatt új szabály lépett életbe. Nem akarom, hogy a tanulás rovására menjen. Hétfő edzés, kedd szünnap, akkor tanúlhat előre péntekig, szerda csütörtök edzés, szombat vasárnap, szintén tanulás előre. Azt hiszem ez jó módszer lehet. Úgyhogy a szülői után sok mindent megbeszéltünk a gyerekekkel.
Most ennyi……helló
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: