Családi élet a gyámügy nyomása alatt

Szülinap bonyodalmakkal

Hello

 

Kezdődött azzal a mai nap, hogy éjszaka egy órakor a fiam hányt egy jókorát. A paraszt tarhonya kijött belőle rendesen. Túl ette magát. Este jött az ágyba elaludt. Utána sirdogál, nyöszörög. Én meg kérdem tőle, hogy mi baj? Válasz semmi, álmos vagyok. Ugyanez… Megint kérdem mi fáj? Válasz álmos vagyok. Fekszik, forgolódik, utána kissé feltápászkodik és beterit mindent. A nagypárna, a kispárna, a huzat, és a takaró is kapott belőle. Mondtam gyorsan kifele a wc-be és oda a többit, de megállt az előszobába négykézlábra, és még egy adag kijött belőle. Na utána fürdetés, lezuhanyoztam a hányást róla, közben a lányom is felkeltettem, hogy segítsen. A zuhany után jött az ágy. Mindent kivittem, leráztam ami rajta volt, és előkészítettem, hogy reggel indulhat is a mosás. Az ágymatracot is lemostam, utána plédet raktam rá, ne legyen vizes a tiszta lepedő, és a többi. A fiam vissza bújt az ágyba és elaludt. Néha még éjszaka fel fel sirdogált, de már nem hányt többet. Én meg ahogy a főnököm kérte, küldtem akkor sms-t neki, és hozzá csatoltam az ágyról a fotót, hogy nem hazudok, a gyerek hányt. Ezt is azért, mert az egyik kolléga azt mondta, hogy a munkahelyen egyedül vagyok, és nem takarítok. Én mondtam a főnökömnek, hogy szoktam, de amit az állitott az az igaz. A lényeg le lettem bacva.  Nem szokásom a hazudozás, sőt gyűlölöm.  De ez van. 

Eljött a reggel. A fiam hozzám bújva aludt. hívtam a háziorvost, még nem volt bent az aszisztens nő. Egytől volt rendelés. Délben hívtam, akkor kaptam időpontot. du 13.30 arra kaptam időpontot. Fél deles busszal bementünk, és irány a bolt. Összeírtam mi kell, Vettem levesnek valót, és még jó pár dolgot, ami kellett itthonra. Onnan a dokihoz. Közben a lányomnak megjött a szandálja a postára, amit rendeltem a Decatlonból neki. Azért amig mi a dokinál voltunk, ő elment és felvette a cipőjét. A dokinál a gyerek megvizsgálva, az igazolás kiadva, nekem is a táppénzes papír kiállitva, és utána mentünk a fiam tortájáért. Az is átvéve, irány a busz és go haza. 

Hazaérve első dolgom volt a fiam lerakása csucsukálni. Nem kellett sok és elaludt. Odaraktam a borsólevest, és nekünk a Frédi Béni szeletet sütni, az a lányom meg az én kajám volt.  Kint előkészítettem a fiamnak a terepet. A Hot Wills pályát kiraktam az asztalra, a tortát előkészítettem, a tüzijátékot, és a hatos gyertyát is bele szúrtam, minden kész ha felébred. Közben megérkezett a dédi. Beszélgetés vele, mi is volt a tárgyaláson, megmutattam neki a videot amit a gyerek csinált. Most is azzal jött, hogy megváltozott amióta elment stb. Legyen igaza. Persze akinek nincs gondja a gyerekre, napi gondok nem aggasztják, szórakozik, iszik, az kivirulhat….  De mindegy, ez van.  A fiam felébresztettem, mondtam itt a dédi, és kint van a torta. Na arra azért fel kelt. Kiment az asztalhoz, és egyből rágyúrt a pályára. El akarta vinni a szobába, hogy játszon vele. Mondtam neki kicsit várjál. Bement a szobába és köszönt a dédinek. Utána vissza ki az ebédlőbe,szedtem neki egy tányér levest és leültettem ebédelni, a tányér felét be is tolta magába. Utána előkerült a dédi ajándéka is, és meggyújtottam a gyertyát és a tüzijátékot. Na volt is vigyorgás. Elénekeltük a Boldog szülinapot, és elfújta a gyertyát. Vágtam mindenkinek a tortából egy szeletet, még a fiamnak is. Mi megettük a szeletet, a fiam az övét háromszorra ette meg. Még nem volt toppon. Felbontottam neki az ajándékokat, és utána indúlt a játék. A lányom a Minecraftos legót a fiammal összerakta, addig én a pályát raktam össze. Minden sikerült. Játszottunk. A fiam azt mondta, hogy örül a játékoknak. Jó játékokat kapott. Most már vigyorog, jól érzi magát. Holnap irány a strand. Végre remélhetőleg nem mossa el az eső. Rá van cuppanva mind a két gyerek. Nekem meg az öröm, ha ők örülnek. Nos eddig ez volt. Most már ők túl vannak a fürdésen, most én jövök. És jön a szunya. Reggel irány be, posta, Penny, és strand. Indúl a hétvége…….

 

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!