Nem hiszem,hogy ez amit most leírok egyedi eset. Ez most kicsit hosszú lesz.
Ez már januárban elkezdődött. Vagy még hamarabb. (ez már csak a végjáték volt) A volt párom alkoholista volt. Próbáltam kihúzni belőle, de mindíg támadásnak vélte a segítségemet. Be sokaltam. Hazajött berúgva. Mocskosan befeküdt mellém az ágyba, a szájából hamus tál és vegyes keveréke a képembe. Elegem lett. Kizavartam az ágyból , ezek után a másik szobában aludt. A gyerekek velem alszanak azóta az ágyamban. Áprilisban egy Facebook csoportban megismert egy férfit. Azután minden nap éjszaka háromig traccsparty,videochat vele. A gyerekek miatt mondtam neki, hogy vagy szakit vele, vagy megy a lakásból. Azt mondta még nem tudja hogy megy vagy marad. Belehazudott megint csak a képembe, de a gyerekek képébe is. Könyörögtem neki, hogy a gyerekek miatt maradjon, meg próbálok én is változtatni magamon stb. Idézek tőle két mondatot. Elnézést előre is.
“az ideális férfi a számomra a Laci lelke és a te faszod,mert te maradéktalanul ki tudtál elégíteni szexuális téren…”
“jó, hogy a Laci fatökű, mert én már úgy sem szeretnék több gyereket”
Ha vki szeret vkit, akkor szerintem em így beszél róla. Másfél havi ismeretetség után elment. Itt hagyta a két gyerekét és egy tíz éves kapcsolatot. Május 11 a lelépés dátuma. Sms- t küldött,hogy ma már nem alszik itthon ne haragudjak nem megy. Stb. Sms arra nem volt hajlandó,hogy a képemb mondja. De ő ilyen sunnyogó hazudozó alak. Idővel ez a fatökű is ráébred majd erre. Lehet rock bulikba járni, rock zenét hallgatni, ez kell neki, nem a gyerekei. Azóta semmiféle megkeresés a gyerekek felé. Én kinlódok, hogy el tudjam őket tartani. Az első éjszaka a lányommal közösen sírtunk. Én kértem bocsánatot tőle, hogy az anyja köszönés nélkül lelépett. Elkezdtük kialakítani a hármas életet. Nagyon nehéz. Én Veszprémbe járok dolgozni, akkor még volt kocsim, így könnyebb volt oviba vinni a gyereket fél hatra. Hogy az állásomat megtartsam, tudjam őket ellátni, elkezdtem társkeresőn társat keresni magam mellé. Elég rossz passzban voltam, bevallom depis voltam. Jött az életembe egy régebbi ismerős , volt eltünt, megint előkerült. Sok mindent köszönhetek neki, a depimből segített kimászni, a gyerekeimre tudtam koncentrálni. Ide költözött hozzám a két gyerekével. Segítünk egymáson . KGST kicsiben. Az összeszokás kicsit zökkenős volt. Mostanra kezd alakulni a dolog. Viszont a lakásra kiírható,hogy szexmentes övezet…. Segíteni akarok rajta. Gyámügy nála , két gyerek. Hogy ebböl kikerüljön segítek neki. Itt van munka, lakás , egy segítő kéz. Nekem is jó,mert van kihez szólni, és van aki tud vigyázni az én gyerekeimre is.
Idő közben egy másik társkeresőn megismerkedtem egy velem egykorú nővel. Hálát adhatok az égnek. Aranyos, kedves,megértő, állandóan az exemről hallgatja a nyafogásomat. Sajnos az a…….nő nem illetem jelzőkkel, az új fb fiókján, a boritóképen vigyorog, a képén smacizik, ez kell neki. Gyerekek nem számít neki. Nem keresi őket gyerektartást nem utal. Ezeket hallgatni nem egy leányálom. De megértő. Ez nagyon hiányzott nekem. Értem sok mindent megtesz. Ezt nem részletezem. Viszont megjegyzem, hogy nagyon jól esik. Régen volt ilyenbe részem. Sokszor elérzékenyülök. Eddig az exnél én voltam az aki mindent megtett a másikért. (megkaptam, hogy nem érdemelt meg engem az a nő). Leírhatnám,hogy miket megtettem,de akkor a tizennyolcas karikát ki lehetne rakni. Amiket írtam, amiket később telefonba mondtam, ezek miatt írta, hogy belém szeretett. Próbáltam lebeszélni magam róla, de ahogy mondta a szívnek nem lehet megtiltani, hogy szeressen. Ezt tudom én is ugyan ez volt az exnél is velem. Telefonon keresztűl szerettem bele, nem is láttam, hogy nézett ki. A technika mára változott, video chat, stb. Én mondtam neki, hogy jelenleg zűrös vagyok, nem tudom, hogy hogy alakul az életem. Hitegetni nem akarom, nem érdemli meg stb. De szeret bem tud mit tenni ellene. Én mondtam neki, hogy nem fogom kimondani neki, de egy idő után ku kellett írnom magamból. Leírtam telefonba is besúgtam neki, hogy szeretlek. Jó volt kimondani, leírni. Ezzel véglegesítettem is a dolgot. Horgony leeresztve. Nem gondoltam volna,hogy ez megtörténhet velem, de szerencsére igen, megtörtént. Itt vagyok közel az ötvenhez, és itt ömlengek ,mint egy csitri. Kicsit nevetséges, de jó a képernyő mögé bújva kiírni magamból.
Szeptember 28 lesz a tárgyalás gyerekelhelyezés, és gyerektartás ügyben. Mondtam a szívemnek, hogy legyen majd mellettem erősítés gyanán.
Elég szar most az életem, anyagi és lelki csőd. Egy azaz két dolog ami fontos. Első, hogy a gyermekeim velem tudjanak maradni, a másik a szívem csücske. Nos alig várom a holnapi napot…..
foly
